A Hudson-öböl Társaság

Publikálva: 2020-05-02

36 olvasás

Utolsó módosítás: 2020-06-11

Ezt a Társaságot két francia kereskedő, Pierre-Esprit Radisson és Médard des Groseilliers javaslata alapján 350 esztendeje 1670. május 2-án alapították észak-amerikai kereskedőtársaságként.

Műfajában az első volt angol alapítású amerikai társaság, s ma is létezik!

Verne szavaival:
1670. május 2-án a Hudson-öböl Szőrmeáru Társaság előjogot nyert. Ennek a Társaságnak bizonyos számú részvényese a főnemességhez tartozott, mint pl. a yorki herceg, Albermale hercege, Shaftesbury grófja stb. A Társaság alaptőkéje akkoriban mindössze nyolcezer-négyszázhúsz font sterlingre rúgott. Versenytársai különféle Társaságok voltak, amelyeknek Kanadában letelepedett francia ügynökei kalandos, de pompásan jövedelmező kirándulásokra ruccantak ki. Ezek a rettenthetetlen vadászok - akik "kanadai utazók" néven voltak ismeretesek - olyan vetélytársaknak bizonyultak, akik komolyan veszélyeztették az "újszülött" Társaság létét.

Területe 3,9 millió km2 volt a Hudson-öböl vízgyűjtő területén - a mai Kanada több mint egyharmadában -, és kiterjed az Egyesült Államok északnyugati részére is, első elnökéről Pfalz Ruprecht hercegről Rupertsland néven nevezik. Az első székhelye Fort Nelsonban, később York-erődnek nevezték el, a Nelson folyó torkolatánál, a mai északkeleti Manitoba partján volt.

A szervezet felépítése csalódást okozott Radissonnak és Des Groseilliersnek, akik 1674-ben visszatértek a franciákhoz és 1682-ben alapították a La Compagnie du Nord-t , hogy közvetlenül versenyezzenek a HBC-vel (Hudson's Bay Company).

Kanada meghódítása változtatott ezen a kétes helyzeten. Quebec elfoglalása után három esztendővel, 1766-ban ismét fellendült a prémkereskedelem. Az angol kereskedelmi ügynökségek megbarátkoztak az effajta kereskedelem nehézségeivel; kiismerték a vidék lakosságának szokásait, az indiánok életmódját, meg azt is, hogy miként csereberélnek, de a Társaság mindennek ellenére még nem volt képes nyereségre szert tenni. Ráadásul 1784-ben a montreali kereskedők összefogtak a prémáruk értékesítésére, és megalapították azt a hatalmas Északnyugati Társaságot, amely csakhamar összpontosított minden ilyfajta műveletet. 1798-ban az új Társaság szállítmányainak értéke elérte a százhúszezer font sterlingnyi óriási összeget, és a Hudson-öböl Társaság ismét létében volt fenyegetve.

Itt meg kell jegyezni, hogy ez az Északnyugati Társaság, ha érdekei úgy kívánták, semmilyen erkölcstelenségtől nem riadt vissza. Kizsákmányolta a saját alkalmazottait, s az indiánok nyomorúságát kihasználva, gonoszul bánt velük, előbb leitatta, majd kifosztotta őket, rá sem hederítve a törvényre, amely tiltja, hogy a bennszülöttek lakta területeken szeszes italt árusítsanak; az Északnyugati Társaság ügynökei óriási pénzeket vágtak zsebre, annak ellenére, hogy versenytársaikként ott voltak az amerikai és orosz Társaságok, többek között az 1800-ban egymillió dollár alaptőkével alapított Amerikai Prémkereskedelmi Társaság, amely a Sziklás-hegység nyugati részén működött.

De mindezen Társaságok közül a Hudson-öböl Társaságot fenyegette a legnagyobb veszedelem, amikor 1821-ben hosszadalmas viták után magába olvasztotta régi vetélytársát, az Északnyugati Társaságot, és felvette a Hudson-öböl Prémkereskedelmi Társaság összesített nevet.

Ekkor már ennek a jelentős Társaságnak nincs más vetélytársa, csak a Saint Louis-i Amerikai Prémkereskedelmi Társaság. A Hudson-öböl Társaság telepei hárommillió-hétszázezer négyzetmérföldnyi területen vannak szétszórva. Fő kereskedelmi ügynökségei a James-öbölnél, a Sever-folyó torkolatánál, a déli vidéken és Kanada északi határa felé az Athapeskow-tavaknál, Winnipegben, Supérieur-, Methye- és Buffalóban, a Colombia-, Mackenzie-, Saskatchewan-, Assinipoil- stb. folyók mentén fekszenek. A York-erőd, amely a Hudson-öbölbe torkolló Nelson-folyó mellett emelkedik, a Társaság főhadiszállása, és itt van a prémek központi raktára. 1842-ben, évi kétszázezer franknyi bérösszeg fejében a Társaság az észak-amerikai orosz telepeket is bérbe vette. Így hát saját számlájára aknázza ki a Mississippi és a Csendes-óceán közti végtelen területeket. Minden irányban szerteküldte rettenthetetlen utazóit, 1770-ben Hearnet a Jeges-tenger felé, a Coppermine-folyó felfedezésére, 1819-től 1822-ig Franklint, ötezer-ötszázötven mérföldnyire az amerikai partok mentén; Mackenzie-t, aki - miután felfedezte a később róla elnevezett folyót - az 52° 24' északi szélességnél elérte a Csendes-óceán partját.

1857-ben a gyarmatügyi államtitkár által kinevezett bizottság úgy döntött, hogy Kanadához kell csatolni minden, megművelésre alkalmasnak látszó területet, mint például a Vörös-folyó menti földeket, a saskatchewani körzeteket, és csupán azokat a területeket hagyni meg a Társaságnak, amelyeken a civilizációnak nincs semmi jövője. A következő évben a Társaság elvesztette a Sziklás-hegység nyugati lejtőjét, amely közvetlenül a Gyarmatügyi Hivatal hatáskörébe tartozott, és így ez a terület kiesett a Hudson-öböl Társaság ügynökeinek jogügyi hatásköréből." 1869-ben a kanadai területét átadta Kanadának, 1870-ben pedig eltörölték a kereskedelmi monopoliumát.

Hosszú és zajos évtizedek után a Társaság 1991-ben az állatjogi aktivisták tiltakozása miatt abbahagyta a préek kereskedését, de 1997-ben folytatta azt.

2006-ban Jerry Zucker 1,1 milliárd dollárral megvásárolta a társaságot, és kivezette a tőzsdéről, de 2008. évi halála után az özvegy, Anita Zucker eladta az NRDC Equity Partnersnek, amely 2012-ben visszavezette a tőzsdére.

A Társaság 2015-ben megvásrolta a Kaufhof áruházláncot a Metro Group csoporttól.

Vezetői az elmúlt évszázadokban:




angol

francia

Hudson

USA

Rupertsland

indián

Amerika

1670

York

Verne

A tanári pálya

Verocious-idézetek 1.



A mexikói császárné

Színészcsata New York-ban

Az aranyszállítmány

A munka ünnepe

Legutóbbi módosítás: 2020. 06. 11. 21:31:52.

Még nincs megjegyzés.

Szavazatod :
Eddigi átlag:
Eddig 2 szavazat érkezett (átlag: 2)



Add meg a neved:

Add meg honnan írsz:

Ország (zászló):

Értékelés:

A megjegyzésed (véleményed):

Írd be a biztonsági kódot