Európa nagymamája

Publikálva: 2020-05-24

88 olvasás

Utolsó módosítás: 2020-05-31

Viktória királynő, vagyis Alexandriana Victoria az angol történelem és ezzel együtt a világtörténelem egyik legnevesebb alakjává vált azzal, hogy több, mint 63 éves uralkodása alatt országa a világ vezető ipari hatalmává vált, s az uralkodása idejét külön névvel, viktoriánus korszaknak nevezik. A történészek Anglia fénykorának tekintik a viktoriánus korszakot.

Viktória inkább volt német, mint angol, hiszen német családból származott, német herceghez ment feleségül és egyik unokája német császár lett. A családja 1714-ben került Angliába Hannoverből, s felemelkedésük (I.György révén) legfontosabb oka az volt, hogy Anna királynő még életében elveszítette mind a tizenhét gyermekét. A király nem is tudott igazán angolul, de mégis egy angol dinasztiát alapított. Viktória életét is annak köszönheti, hogy nagynénje, Sarolta hercegnő 1817-ben meghalt, így az aktuálisan uralkodó III. György tizenöt gyermekének nem maradt egyetlen törvényes leszármazottja sem, így a fiatalabb hercegek (Clarence, Kent és Cambridge hercegei) szinte versenyezni kezdtek a törvényes utódért.

Apja, Edward kenti herceg már ötven éves volt, amikor feleségül vette Viktória szász–coburg–saalfeldi hercegnőt, aki az özvegyek unalmas életét élte. Közös gyermekük 1819. május 24-én született a Kengsinton palotában, s születésekor az ötödik volt a trónöröklési sorban. Személyesen a canterburyi érsek keresztelte meg 1819. június 24-én a Kensington-palota kupolatermében. A "konkurrencia" azonban gyorsan eltűnt Viktória életéből, hiszen alig nyolc hónapos volt, amikor édesapja elhunyt (valószínűleg tüdőgyulladásban), majd pár nappal később meghalt III. György angol király is, sőt pár év múlva IV. György király is. Ekkor került trónra IV. Vilmos, akinek azonban nem voltak törvényes örökösei, így a kis "Drina" elsőszámú várományossá lépett elő. Mindezt, a vele szinte baráti viszonyt ápoló nevelőnőjétől Louise Lehzen bárónőtől tudta meg, s állítólag azt mondta "Nagyon jó leszek."

Anyja viszont teljesen Sir John Conroy hatása alá került, aki afféle régens szerepét szerette volna Viktória mellett betölteni, ahogyan IV. György mellett a fia, így teljesen elszigetelte a külvilágtól.

A visszaemlékezések alapján kedves, játékos gyerek volt, akit szinte csak nők vettek körül. Franciát, németet, latint és olaszt tanult, de otthon csak angolul beszélt. Életéről naplót vezetett, így sok dolgot első kézből tudhatunk, de persze visszaemlékezései szubjektívek voltak. 1835 októberében súlyosan megbetegedett, de végül felgyógyult.

Mivel családja (anyja révén) német származású volt, szoros kapcsolatot ápoltak a coburgi rokonokkal, s ennek révén ismerte unokatestvérét, Albert herceget 1836 májusában, aki később a férje lett. Az akkor még trónörökös Viktóriának rögtön megtetszett a fiatal herceg. Leginkább a herceg műveltsége és intelligenciája fogta meg. „Rendkívül jóképű; a haja hasonló színű, mint az enyém; a szemei nagyok és kékek, valamint gyönyörű orra van és vonzó szája, tökéletes fogakkal; de megjelenésének igazi vonzerejét az arckifejezése adja, ami rendkívül bájos.”-írta róla.

Alig egy hónappal a nagykorúsága után, 1837. június 20-án éjjel azzal ébresztették, hogy nagybátyja, az angol király elhunyt, s a megjelent Lord Conyngham és Canterbury érseke már Anglia királynőjét köszöntötték személyében. Egy hét múlva (1837. június 28.) már a koronozási szertartás is megvolt. Karcsú, apró termetű, alig 150 cm magas leány volt, erős küldetéstudattal és kötelességérzettel.

Uralkodásának kezdetén a kormány whig volt, s a vezetője Lord Melbourne nagyon közel került Viktória királynőhöz. Az idős államférfi hamar a királynő mentora lett, s gondolkodásmódja gyorsan átragadt a fiatal uralkodóra. Mindez azonban csak rövid ideig tartott, hiszen nemsokára a tory párt került hatalomra, s Peel lett a miniszterelnök. A királynő nem engedte el a whig párti udvahölgyeit, s nem fogadta el a tory párthoz tartozó udvarhölgyeket, amely ellenségeskedéshez vezetett közte és Peel között. Ez is közrejátszott abban, hogy Peel hamarosan lemondott, s Lord Melbourne visszatért. A királyi udvar székhelyét áttette a Buckingham-palotába, s kormánytól 380.000 fontnyi összeget kapott udvartartására a a lancasteri és a cornwalli hercegségek jövedelmein túl.

A kezdetben népszerű királynő hamar népszerütlen lett egy udvari pletyka miatt, amely egy udvarhölgyének kényes ügye miatt alakult ki. Viktória elhitte a pletykát, majd, amikor Lady Flora Hastings meghalt, ő vált célponttá, s csak egy sikertelen merénylet után vált újra népszerűvé.

Viktória uralkodása alatt a birodalom elérte fénypontját, s a világ dolgaiban megkerülhetetlen lett. Sikerült visszaszorítaniuk Oroszországot (krími háború), s Ausztria is éppen nehéz évtizedeket élt át ekkor. Az USA el volt foglalva saját belső háborújával, míg az éppen létrejött Olaszország és Németország még túl gyenge volt.

Segített abban, hogy Románia, Szerbia és Bulgária függetlenedjen Törökországtól, vagyis alapvetően alakította Európa és a világ történelmét.

A fiatal királynő 1839. október 15-én tett házassági ajánlatot kiválasztottjának (az angol szokásjog alapján Albert nem kérhette meg a kezét). Viktória eljegyzési ajándéka egy gyűrű volt, amelybe bevésette a "fiúkérés" dátumát, Albert pedig egy zafir és brilliáns melltűt adott neki. A gyűrű egy kígyót ábrázolt két brilliánsszemmel - ekkortájt a kígyó a szerelem jelképe volt, s az örökkévalóságot szimbolizálta.

Az esküvő előkészületeit maga a királynő irányította, s hófehér szaténruhát rendelt, amelynek szegélyére narancsvirágokat varratott, s a ruhát finom csipke szegélyezte.

A csipkét Jane Ridney csipkeverőnőtől rendelte, aki hat hónapon keresztül több mint száz csipkeverőt irányított, míg elkészült. A királynő elégedett volt, s meghívta Jane-t a szertartásra, s 10-10 fontot küldött minden munkásnőnek (ez akkoriban óriási összegnek számított).

A 12 koszorúslány ruhája egyszerű, fehér rózsákkal díszített tüll-ruha vlt, amelyet Viktória maga tervezett.

Albert a La Manche-on való viharos átkelés után napokig tengeri betegségben gyötrődött.

Albert hintója délben érkezett a Buckingham-palotába, s kisvártatva a királynő hintója is begördült.

Lady Wilhelmina Stanhope, az egyik koszorúslány szerint: "A királynő fegyelmezett és nyugodt volt, de szokatlanul sápadt... azt hiszem, kissé remegett is, mielott a kápolnába lépett, ahol Albert herceg, az özvegy királyné és az egész királyi család várta."

A szertartás alatt a királynő végig Albertet nézte és sírt, amikor kimondta az igent.

A trónterembe vonulás után, miután beírták magukat az anyakönyvbe a királynő sast ábrázoló arany brosstűket ajándékozott a koszorúslányainak, a magasabb rangú vendégeknek pedig személyesen hat tucatnyi aranygyűrűt amelybe a Victoria Regina feliratot vésték.

Az esküvői torta háromszáz fontot nyomott, s a közeli családtag és barátok jelenlétében fogyasztották el. A királynő hattyúprémmel szegélyezett fehér selyemruhát és főkötőt vett fel.

Albert és Viktória 1840. február 10-én házasodott össze, s ezzel a királynő élete gyökeresen megváltozott. Albert kérésére Viktória elvált nevelőnőjétől és kevés kapcsolatot tartott fenn Lord Melbourn-nel is, sőt még a bálokba járásról is leszoktatta. Ő maga otthonülő ember volt, s erre szoktatta Viktóriát is, akivel gyakorta sétáltak kettesben vagy olvastak fel egymásnak.

Házasságuk ideje alatt összesen kilenc gyermek született, akik közül többen is bekerültek más uralkodócsaládokba.

Példás családi életet élt, nem voltak botrányaik, mindenhol a szigorú rend és erkölcs uralkodott.

1849-ben Sir Jospeh Paxton megajándékozta a róla elnevezett Dél-Amerikából származó Victoria amazonica első példányával, amelyet Európában sikerült felnevelnie, sőt külön üvegházat is tervezett a növénynek Devonshire herceg chatsworthi birtokán. A virág levélszerkezete alapján tervezte meg a Crystal Palace főépületét 1851-ben.

Anglia kulturális értelemben nagyon sokat fejlődőtt, hiszen ekkortájt (1851) rendezték az első igazi világkiállítást, éppen Londonban az említett Kristálypalotában.

A világkiállítást egyébiránt természetesen Viktória királynő is megtekintette, s elnyerte a tetszését a magyar herendi porcelán is, olyannyira, hogy rendelt is egy kínai hatásra született lepkés-virágos mintájú készletet.

Az uralkodás első éveiben több feszültséget okozott, hogy Albert szeretett volna több beleszólást a kormányzásba, Viktória pedig nem akarta, de néhány évvel később már másképpen gondolkodott: "Mi asszonyok nem a kormányzásra vagyunk teremtve." írta naplójába, s udvari krónikásuk is azt írta, hogy "Nyilvánvaló, hogy miközben ô viseli a címet, valójában Albert látja el az uralkodói funkcióit. Minden szempontból ő a király."

Gyakran jártak észak-skóciai Balmoral kastélyba, s a Wight-szigeten is. A királynő nagyon szeretett olvasni, különösen Dickens regényeit szerette. Kedvelte a cirkuszt és a festészetet és szobrászatot.

Huszonegy év házasság után, 1861. december 14-én Albert herceg váratlanul elhunyt, s a királynő nagyon hosszú ideig nem jelent meg a nyilvánosság előtt. Három évig tartott a depressziója, s csak meghalni akart. A királynő elhunyt férje tiszteletére kápolnát (Albert Memorial Chapel) emeltetett a Windsor-kastélyban, de egyedül akart lenni. Hosszú évek után kezdett újra uralkodni és az Alberttől tanult módszereket kezdte alkalmazni, de halálig gyászruhát hordott. A hozzá közelállók úgy próbálták "életre kelteni", így lett India császárnője 1876. május 1-én.

Kialakította a "dolgozó királynő" képet, ahogyan Ferenc József is szigorú munkarendet követett. Sűrű levelezés volt Balmoral és London között, összesen 19 kötetnyi levelezése volt, s önmagára mindig egyes szám harmadik személyben foglalkozott.

A korábban szinte érzéketlen királynő egyre inkább meghallotta a középosztály hangját.

Az utolsó miniszterelnöke Lord Salisbury halálakor azt mondta: "Rendkívüli módon ismerte, hogy népe mit gondol – rendkívüli módon, mert ez nem jöhetett személyes tapasztalatokból. Évek óta mondom, hogy mindig éreztem: ha tudtam, hogy mit gondol a királynô, eléggé biztosan tudtam azt is, hogy milyen nézetei lesznek alattvalóinak, s különösen alattvalói középosztályának."

Uralma alatt a birodalom területe 25900000 km2 volt, s ide összesen 410 millió ember tartozott.

Halálakor, 1901. január 22-én, amikor a Wight-szigeten meghalt, sokak számára Európa nagymamája halt meg.

Gyermekei:



Viktória

angol

királynő

uralkodó

német

India

1819

1901

Albert-herceg





A helytelen következtetés

A tanári pálya

Legutóbbi módosítás: 2020. 05. 31. 13:18:11.

Még nincs megjegyzés.

Szavazatod :
Eddigi átlag:
Eddig 3 szavazat érkezett (átlag: 2.66)



Add meg a neved:

Add meg honnan írsz:

Ország (zászló):

Értékelés:

A megjegyzésed (véleményed):

Írd be a biztonsági kódot