A Pünkösd Publikálva: 2020-05-31 153 olvasás Utolsó módosítás: 2020-05-31

A zsidóknál még a sínai szövetség ünnepe volt a pünkösd, jelei a szélzúgás és tűz voltak, amelyek a kegyelem kiáradásának jelei. A katolikusoknál már ez az Egyház születésnapja. Az ünnep görög neve ??????????, pentékoszté, amelynek jelentése 50 és ebből származik a magyar pünkösd szó is. Az ünnep az egész héten tart, de csak két nap nyilvános ünnep.

A pünkösd a húsvét utáni 7. vasárnap és hétfőn tartott keresztény ünnep, amelyben a Szentlélek kiáradását ünnepeli a kereszténység - ez az Atya és Fiú kölcsönös szeretének végpontja. A Szentirás szerint Krisztus mennybemenetele után, amikor az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepeltek, hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek, majd lángnyelvek jelentek meg, amelyek szétoszlottak és leszálltak az összegyűltekre.

Számoljatok a szombatra következő naptól, tehát attól a naptól, amelyen elviszitek a felmutatásra szánt kévét, hét teljes hetet. Ötven napot számoljatok a hetedik szombat utáni napig, és akkor mutassatok be új ételáldozatot az Úrnak! (3Mózes 23:15-16)

Amikor pedig eljött pünkösd napja, és mindnyájan együtt voltak ugyanazon a helyen, hirtelen hatalmas szélrohamhoz hasonló zúgás támadt az égből, amely betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd valami lángnyelvek jelentek meg előttük, amelyek szétoszlottak, és leszálltak mindegyikükre. Mindnyájan megteltek Szent Szellemmel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni; úgy ahogy a Szellem adta nekik, hogy szóljanak. Sok kegyes zsidó férfi tartózkodott akkor Jeruzsálemben azok közül, akik a Föld minden nemzete között éltek. Amikor a zúgás támadt, összefutott ez a sokaság, és nagy zavar keletkezett, mert mindenki a maga nyelvén hallotta őket beszélni. (ApCsel 2:1-6)

Első írásos említése a 2. században történik (Tertullianus, Órigenész), de ünneplése egyidős az Egyházzal. 305-ben a püspöki szninódus rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt Szentlélek eljövetelének megünneplését, így a Szentlélek (görögül hagion pneuma, latinul Spiritus Sanctus) ezt a napot új tartalommal töltötte el. Mivel a húsvéthoz kötődő ünnep, ezért a niceai zsinat óta (i.sz. 325) mozgó ünnep, s napja minden évben május 10-e és június 13-a közé esik.

A középkorban a Szentlélek lejövetelét jelző szélzúgás jelképezésére kürtöket és harsonákat fújtak, a lángnyelveket égő kócok, rózsák és ostyák jelképezték, amelyeket a templom padlásáról hullattak alá, néhol fehér galambokat eresztettek szét.

A katolikus egyházban a II. vatikáni zsinat (1962) liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése, így nem önálló ünnep - Magyarországon 1993 óta munkaszüneti nap.

NÉPSZOKÁSOK

Tavaszköszöntés

Kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdirózsát, jázmint) azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

Májusfa

A május elsején állított májusfát (amely legtöbb esetben az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék) jellemzően pünköskor bontották le.

Pünkösdi királyság

Ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás, lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) kiválasztották azt a legényt, aki később a többieket vezethette - ő lett a pünösdi király.
A pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott.
Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak.

Pünkösdi királynéjárás

Eredetileg négy (később több) nagyobb leány körbevitt a faluban egy ötödiket. Ő a legkisebb, a legszebb. Énekeltek, és jókívánságokat ismételgettek. Megálltak az udvarokon, majd a pünkösdi királyné feje fölé kendőt feszítettek ki, vagy letakarták őt fátyollal. Éneklés közben körbejárták a királynét, a végén pedig felemelték, s termékenységvarázsló mondókákat mondtak. Az énekek és a mondókák végén ajándékot kaptak.

Pünkösdölés

Ekkor pünkösdi király és királyné párost a kíséretével jelenítették meg, de volt, ahol lakodalmi menetet menyasszonnyal és vőlegénnyel. A szokás hasonló a pünkösdi királynéjáráshoz, de ez elsősorban adománygyűjtésre szolgált. A gyerekek, vagy fiatalok csapata énekelve, táncolva végigjárta a falut, s adományt gyűjtött.

Törökbasázás

Nyugat-Magyarország egyes vidékein voltak jellemzőek pünkösdkor. Egy kisfiút szalmával kitömött nadrágba öltöztettek társai, török basát utánozva. Házról házra kísérték, az udvarokon pedig pálcával ütötték, hogy ugráljon. Pénzt és tojást kaptak cserébe.

Rabjárás

A pünkösdi rabjárók szintén fiúk, akik a lábuknál összeláncolva mennek a lányokhoz körbe a faluban, azzal a kéréssel, hogy „Segéljék ezeket a szegény katonarabokat.” Persze, ők is ajándékokkal térnek haza.

Borzakirály

A borzajárás során körbekísérnek a falun egy fiút, akin bodzából készített köpeny van. Házról házra járnak.

Csíksomlyói búcsú

1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, de az összegyűlt székelyek Nagyerdőnél legyőzték a protestánsokat, megvédték katolikus hitüket.

Ez idő óta a katolikus hívek minden pünkösd szombatján érkeznek a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé, s nagy búcsút tartanak. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát, ahová évek óta több mint százezer ember érkezik, főként Erdélyből, Magyarországról, Jugoszláviából, Szlovákiából és Ukrajnából, de érkeznek magyarok a világ minden tájáról.

ünnep	egyházi	Húsvét	50	népszokások