 |
A mexikói császárné
|
 |
195 olvasás
Mária Sarolta Amélia Augusztina Viktória Klementina Leopoldina, a későbbi mexikói császárné, a Szász-Coburg-Gothai-házból származik, s I. Lipót belga király, valamint Lujza Mária királyné negyedik gyermekeként született 1840. június 7-én a mai Brüsszel területén a királyi kastélyban.
Igazán illusztris családba tartozott, hiszen apja a belga király volt, unokatestvére volt Viktória brit királynőnek, s szintén unokatestvére volt Viktória férjének, Albert hercegnek is, ugyanakkor későbbi házassága révén Ferenc József és felesége Wittelsbach Erzsébet is közeli rokonságba került vele.
Sarolta a királyi pár egyetlen gyermeke volt, s nevét édesapja első felesége, Sarolta Auguszta walesi hercegnő után kapta, aki ötven órányi vajúdás után egy halott fiúgyermeket szült meg, s órával később ő maga is elhunyt - valószínűleg egy belső vérzés következtében.
Ez a haláleset volt az, amely miatt Viktória királynő szinte betegesen félt a szüléstől, bár ennek ellenére kilenc gyermeket szült 17 év alatt.
A fentiek miatt a szülők rendkivüli módon figyeltek és vigyáztak Saroltára, aki nagyon művelt hölgy lesz, négy nyelven beszélt folyékonyan, érdekelték a természettudományok, a zene, de tanult történettudományt és filozófiát is, ráadásul már születésekor Európa egyik leggazdagabb hercegnőjének számított.
Alig múlt tizenhét éves, amikor 1857. július 27-én férjhez ment Habsburg-Lotaringiai Ferdinánd Miksa főherceghez, aki Ferenc József osztrák császár legidősebb öccse volt. Sarolta így osztrák főhercegné lett, s férjével Milánóba költöztek, ahol Miksa lombardiai és venetói helytartó volt. Két évvel később a liberális Miksát a császár leváltotta, s a család Triesztbe költözött, ahol Miksa egy gyönyörű kastélyt, a Miramare-t építette feleségének.
Itt keresték meg Miksát a mexikóiak 1859-ben, hogy legyen a császáruk, de ekkor még elutasította a próbálkozást. Pár évvel később azonban III. Napóleon francia császár, Eugéniai császárné és Ferenc József császár sugallatára elfogadta a trónt, s a császári pár 1864 áprilisában Mexikóba utazott.
Saroltát a Belga Légió közel 1500 főnyi önkéntes csapata kísérte, Miksa 7000 fős serege mellett.
Vera Cruzban szálltak partra 1864 május 28-án, s június 12-én bevonultak a Mexikóvárosba, ahol a Chapultepec palotába költöztek, ahol a régi azték császárok is laktak. Férje hatalmas sugárutat épített Saroltának a városközpontba, amelyet Császárné sétánynak nevezett.
1866-ban az USA a támogató francia csapatokat Mexikó elhagyására kényszerítette a Monroe-elv alkalmazásával, így a császári pár magára maradt. Benito Juarez vezetésével állandó harcot folytattak ellenük a köztársaságpárti mexikóiak.
Sarolta 1866-ban Európába utazott, hogy IX. Piusz pápától és III. Napóleontól segítséget kérjen, de nem járt sikerrel, amely miatt mély depresszióba esett, s már sohasem tért vissza Mexikóba. Eközben férjét kivégezték, s a hagyomány szerint az utolsó szavai ezek voltak: "Szegény Sarolta".
A kivégzés hirére Sarolta teljesen összeomlott és elméje megzavarodott. Családja több híres orvossal megvizsgáltatta, s mindegyik őrültnek találta. A közélettől teljesen visszavonult, s előbb a Miramare-kastélyban, majd a Brüsszel melletti Tervuren kastélyban, végül a flamandiai Meise városában a Bouchout-kastélyban élt még összesen hatvan évig.
Az első világháborúban a német hadsereg megszállta Meiset, s ekkor a kastély kapuján egy német és flaman nyelvű táblát találtak: „E ház lakója Őfelsége Sarolta, Mexikó császárnéja, kinek sógora Őfelsége Ferenc József, Ausztria császára, Magyarország királya”. E ház a katonák számára tabu volt, oda nem léphettek be. Sarolta élete végéig úgy hitte mexikói császárnő,s férjét folyamatosan várta, ágyában egy kis babát tartott, akit Max-nak hívott. Végül 1927. január 19-én halt meg a bouchout-i kastélyban.
Saroltának nem született gyermeke, de ennek valószínűleg Miksa főherceg korábbi szifiliszes fertőzése volt az oka. A császári pár 1865-ben örökbe fogadta a korábbi mexikói császár Agustin de Iturbide unokáit. A két éves Agustín de Iturbide y Greent kinevezte Iturbide harcegének, s megtette a császári trón örökösének.
Erősen tartja magát a legenda, hogy Sarolta 1867. január 21-én egy házasságon kívüli fiúgyermeket szült, amelynek apja egy belga báró Alfred Van der Smissens ezredes lett volna. A hírek szerint ez a gyermek lett Maxime Weygand francia tábornok (1867–1965), két világháború jelentős katonája. Weygand tábornok egész életében visszautasította, hogy ezeket a pletykákat kommentálja, de szüleinek személyazonossága ma is ismeretlen.
Sarolta |
belga |
császárné |
Viktória |
Miksa |
Mexikó |
nő |
1840 |
1927 |
őrült |
 |
|||
|
|
|
|
|
